A villamosenergia-mérő működési elve

Amikor egy elektromos fogyasztásmérőt csatlakoztatnak a vizsgált áramkörhöz, váltakozó áram folyik át az áramtekercsen és a feszültségtekercsen, és váltakozó mágneses fluxust generál a megfelelő vasmagokban. Ezek a váltakozó mágneses fluxusok áthaladnak az alumínium korongon, és örvényáramot indukálnak benne. Ezek az örvényáramok kölcsönhatásba lépnek a mágneses mezővel, és olyan nyomatékot (hajtónyomatékot) hoznak létre, amely a lemez forgását okozza. Minél nagyobb a terhelés által fogyasztott teljesítmény, annál nagyobb az áramtekercsen átfolyó áram, és annál erősebbek a tárcsában indukált örvényáramok; ennek következtében a hajtónyomaték növekszik. Más szóval, a nyomaték nagysága egyenesen arányos a terhelés által fogyasztott teljesítménnyel: a nagyobb teljesítmény nagyobb nyomatékot és gyorsabb tárcsaforgást eredményez. Ahogy a tárcsa forog, állandó mágnes által generált fékezőnyomatéknak van kitéve; ez a fékezőnyomaték a hajtónyomatékkal ellentétes irányba hat. A fékezőnyomaték nagysága egyenesen arányos a tárcsa forgási sebességével-minél gyorsabban forog a tárcsa, annál nagyobb lesz a fékezőnyomaték. Amikor a hajtónyomaték és a fékezőnyomaték átmeneti egyensúlyi állapotba kerül, a tárcsa állandó sebességgel forog. A terhelés által fogyasztott elektromos energia egyenesen arányos a tárcsa által megtett fordulatok számával. Ahogy a lemez forog, egy számlálómechanizmust hajt meg, hogy kijelezze az elfogyasztott energia mennyiségét. Ez felvázolja a villanyóra alapvető működési elvét.